A kézilabdaszezon lezárása miatt a különböző bajnokságokban nem hirdetnek végeredményt, de az utánpótlásban ettől még érdemes amolyan számvetést tartani. Sorozatunk első részében az NB I/B-s küzdelmekről olvashattak, a másodikban a legidősebb utánpótlás-bajnoksággal, az ifivel foglalkoztunk, a harmadikban a serdülők kerültek terítékre, a negyediket az U15-ös együttesünknek szenteltük, ezúttal pedig a közösen edző következő három korcsoport következik.

Ahogyan azt az előző epizódból megtudhatták, az U15-ösökhöz tartozó játékosoknak Pádár Ildikó az edzője, az U13-nak és az U12-nek Szarka Éva, az U14-es bajnokságban szereplő csapatot pedig közösen viszik. Az első osztályú bajnokságban a Debrecen és a Gyöngyös mögött a csoportjában harmadik helyen zárta az alapszakaszt a félig 2006-osokból, félig pedig 2007-esekből álló gárda, a rájátszásban így az alsóházban folytathatta a szereplését – itt a lezárás pillanatában második volt. Ebben a ligában tizennégy játékost lehet nevezni a mérkőzésekre, a félidőben kötelező sort cserélni, valamint kötelező nyitott védekezést alkalmazni.

Az U13-as bajnokságban hivatalosan nincs tabella, nem jegyzik a pontokat, de a mérkőzések eredménye elérhető a szövetség honlapján, s ezekből látható, hogy a Fradi mindkét nevezett csapata jobbára megnyerte a meccseit.

„Szerintem tíz éves kor felett, ahogy már a normál méretű pályát használják, lehetne számolni az eredményt, de erről megoszlanak a vélemények – mondta Szarka Éva. – Az U14-es bajnokság országos szintű, komoly előrelépés volt ez a gyerekeknek, sokat fejlődtek az év során. Azt szoktam mondani mindig a lányoknak, hogy az a fontos, hogy önmagunkhoz képest hol tartunk, és hogy ezt a szintet mindig felül kell múlni. Ebben a korban az egyén fejlődése az elsődleges – testben és fejben egyaránt. Szeretnénk elérni, hogy érzelmileg stabillá váljanak, és ebben a korban lehet az érzelmi hullámokat rendbe tenni, ezért fontos az önkép, hogy tudják, mire képesek.”

A korábbi kiváló játékosunk arról is beszélt, hogy a sportág specifikus képzés itt elsősorban a technikai tudás és koordinációs készség fejlesztéséről szól. A taktikai részeket csak minimálisan érintik.

„Az U12-es bajnokságban is indítottuk a csapatot, mert nagyon sok gyerekünk van, harminchat fő tartozik hozzám. Amúgy is azt vallom, hogy előbb saját korosztályban kell megállni a helyed, utána, ha már stabilan tudja valaki hozni a teljesítményt, akkor lehet feljebb is bontogatni a szárnyait. A gyerekeknek igenis kell a kihívás és kell a motiváció, ezért minden nap igyekszünk nekik ezt nekik megtalálni. Pádár Ildivel nagy munka és teher, hogy ezt a sok gyereket jól neveljük, tanítsuk és koordináljuk, de sok boldogságot adnak azzal, hogy örömmel jönnek edzeni, szorgalmasan, lelkesen csinálják a feladatokat még most is, és hogy látjuk őket fejlődni. Öröm gyerekekkel dolgozni, ezt nem is munkának fogja fel az ember.”