2020. április 5.
A Fradi gólkirályai – XIII+I. rész
Az FTC gólkirályait bemutató sorozatunk zárásaként klubunk kizárásáról és 39 gól szerzőjéről olvashatnak.

Véget ért a Fradi Múzeum időszakos kiállítása, amely a Fradi gólkirályai előtt tisztelgett. Ezzel párhuzamosan a fradi.hu cikksorozatában az utóbbi két hétben bemutattuk önöknek a ferencvárosi labdarúgás egy-egy olyan legendáját, sztárját, akit a találataiért is csodáltak és aki a bajnokság legeredményesebb gólszerzője volt a maga idejében. Eddig 13 Fradi-hős portréja, sztorija jelent meg egymás után, olvashattak Pokorny Józsefről, Schlosser Imréről, Takács II Józsefről, Toldi Gézáról, Sárosi Györgyről, Deák Ferencről, Friedmanszky Zoltánról, Albert Flóriánról, Nyilasi Tiborról, Dzurják Józsefről, Igor Nichenkóról, Böde Dánielről és Davide Lanzafame-ról is. Sorozatunk befejező részében a Ferencváros törvényellenes másodosztályba taszításának történetéről és az NB II-es csapatunk gólvágójáról, Ferenczi Istvánról lesz szó.

Noha alig másfél évtizedet kell visszamennünk az időben, 2006 tavaszán, ahogy mondani szokták, más szelek fújtak Magyarországon. Ha csak a kor labdarúgására korlátozódik a figyelmünk, felidézhetjük, hogy az NB I mezőnye a 2005/2006-os idényben 16 csapatból állt, a bajnok pedig a klubtörténet második év végi elsőségét megszerző DVSC lett. Az egy évaddal korábban még címvédőként az UEFA Kupa csoportkörében vitézkedő FTC hatodikként zárt, soraiban például az akkor 24 éves Leandro de Almeidával, a mindössze 19 esztendős Laczkó Zsolttal vagy éppen a pályája utolsó szakaszához közelítő klubikonnal, Lipcsei Péterrel. Hazai átlagnézőszámunk az Üllői úti Stadion néven ismert szentélyben 4.341 volt, ezzel e vonatkozásban ötödikek voltunk.

Miközben napjainkban Budapest a 2020-ról 2021-re halasztott labdarúgó Európa-bajnokság egyik házigazdájának vallhatja magát, hazánk akkoriban hiába kandidált először Ausztriával, majd önállóan és végül Horvátországgal is közösen, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) sorra bukta el az Eb-pályázatokat. No, igen, akkortájt a stadionhelyzet is egészen más volt, a majdani kontinenstornára megálmodott arénák legfeljebb makettek formájában léteztek.

Az FTC sem ekkor élte aranykorát: a szurkolók egy része által gyűlölt többségi tulajdonos, a Fotex Rt. 2004-es kiszállása után nem lett tőkeerős új gazdája a klubnak, amelynek ugyancsak megosztó első embere, Furulyás János távozása után sem lett sokkal jobb a helyzete. A korábbi évek felelőtlen gazdálkodása gazdasági krízist idézett elő, a Ferencváros tartozott a labdarúgóknak és a stábtagoknak is. Volt, aki feljelentette a Fradit, más pedig jobbnak látta, ha - vitathatatlan Fradi-kötődés ide vagy oda - olyan egyesülethez szerződik, ahol minden hónapban számíthat a fizetésére. A három E-betűhöz (is) méltatlan állapotok uralkodtak a legeredményesebb magyar futballklubnál.

 

Nincs NB I Fradi nélkül

Eleve a fentebb ecsetelt folyamatok következménye volt, hogy a korábban rendre az aranyéremért küzdő Fradi kerete jelentősen meggyengült, ezért 2006-ban csak hatodikként végzett, a tavaszi félév végéhez közeledvén azonban egyre erősödtek azok a hangok, melyek szerint teljesen mindegy, hogy hányadikként zár a csapat a pályán, az új idényben nem folytathatja az élvonalban. Persze, az esetleges visszasorolást a nyilvánvaló nehézségek és a licencadó-bizottság 2006. május 10-i, negatív döntése ellenére sem sokan tartották reális veszélynek, főként, miután május 31-én végül a fellebbviteli licencadó testület - szigorú feltételekkel ugyan, de - a Fradi számára is megadta a rajtengedélyt. Nincs NB I Fradi nélkül - hangoztatta egybehangzóan a futballközvélemény.

Bár az FTC gondjai mindennapi témát szolgáltattak a sajtónak, Kisteleki István, az MLSZ 2006 telén megválasztott elnöke július 13-án bejelentette, hogy minden akadály elhárult a Ferencváros élvonalbeli szereplése elől. Elkészült az új évad sorsolása is, két nappal később, július 15-én azonban a másodfokú licencadó bizottság felülírta a korábbi döntést és visszavonta a Fradi, valamint a másodosztályból feljutó Vác licencengedélyét. Történt mindez alig két héttel a szezonrajt előtt.

 

A bohózat folytatódott; bejelentés az éj leple alatt!

Újabb két nappal később, tehát 2006. július 17-én váratlanul újra ülésezett a titokzatos licencadó-testület, amely felülírta a saját másodfokú ítéletét és zöld jelzést adott a Fradinak és a Vácnak. Az MLSZ a világért sem hozta volna nyilvánosságra, hogy kik a tagjai a héttagú bizottságnak, az viszont kiszivárgott, hogy július 17-én nem hét, hanem öt tag szavazatai alapján őriztük meg az NB I-es tagságot. Erre persze reagált a szintén bizonytalanságban tartott Vasas és Pápa is - a tavaszi idény végén kieső, ám az esetleges kizárások esetén megmenekülő csapatok az európai szövetséghez (UEFA) fordultak.

Ilyen előzmények után kissé megkésve, július 20-án látott napvilágot az újabb híradás: az MLSZ feloszlatta a licencadó testületet, ezt követően pedig úgy döntött, hogy a Fradi és a Vác mégsem lehet tagja az első osztály mezőnyének. A korábbi Újpest-edző Kisteleki által elnökölt szervezet a 2012-es Eb-rendezésre benyújtott, Horvátországgal közös pályázattal is indokolt, mondván, annak sikere érdekében nem szeretne szembemenni az UEFA-val. A következő napokban a sportnapilap arról cikkezett, hogy a Fradi korábbi edzőinek, Pintér Attilának, László Csabának, valamint az aktuális trénernek, Gellei Imrének is tartozik, Gellei-mester mégis úgy nyilatkozott: ha kell, kitart a csapat mellett a másodosztályban is.

Amikor július 24-én, hétfőn ráfordultunk az idénynyitó hetére, még mindig nem lehetett tudni, pontosan kik alkotják az NB I mezőnyét. A gondok tagadhatatlanul jelen voltak az FTC mindennapjaiban, a stadion főépületén és a népligeti metróaluljáróban pedig megjelentek a fenyegető szurkolói üzenetek. „Ha a Fradinak vége, nektek is” - állt a székház falára fújva.

Végül július 25-én, kedden dőlt el a sorsunk, hosszas várakozás után késő este jelent meg elsőként a híradásokban, hogy a Ferencvárost diszkvalifikálták. Helyünkön a Vasas folytathatta, mindeközben a váciak megőrizték tagságukat. Szurkolóink csalódottan, ám különösebb botrány nélkül vették tudomásul a lesújtó ítéletet, amelynek értelmében csapatunk története során először alacsonyabb osztályba zuhant.

 

A gondok ellenére is jó úton, pozitív ítélet a Fővárosi Ítélőtáblán

- Akkoriban nagyon rossz körülmények voltak a Ferencvárosnál, mi, labdarúgók körülbelül nyolc hónapja nem kaptunk fizetést, ezért sokan nagyon nehéz helyzetbe kerültek. Csapatkapitányként a csapattársaimmal és a klubvezetéssel is folyamatos kapcsolatban álltam, ez sem volt egyszerű, hiszen gyakran ütköztek az érdekek - elevenítette fel a kizárás időszakát érdeklődésünkre Lipcsei Péter. - Bizony előfordult, hogy valaki 1-2 ezer forintot kért kölcsön tőlem, olyannyira nehéz helyzetbe került. Mindemellett viszont minden hétvégén elvárták tőlünk az eredményeket és mi is nagyon szerettünk volna bizonyítani.

Az élet nem állt meg, a sportnapilapban pedig nap mint nap összetört Fradi-címerrel találkozhattak az olvasók. Bár folyamatban volt egy per az MLSZ ellen, augusztus 12-én megkezdtük szereplésünket az NB II Keleti csoportjában. Csapatunk gerince együtt maradt, a vezér, Lipcsei Péter mellett több meghatározó játékosunk és a vezetőedző, Gellei Imre is vállalta a másodosztályú folytatást. Korábbi bajnokcsapatunk két tagja, Dragóner Attila és a korszak egyik sztárcsatára, Tököli Attila a légióséletet feladva hazaigazolt. A Jászapáti elleni, történelmi jelentőségű nyitómeccs napján reggeltől komoly sorok alakultak ki a jegypénztáraknál, idénybérletet aznap délelőtt már nem is lehetett kapni, óriási szurkolói összefogás volt tapasztalható - a drukkerek „Összefogás Napja” néven meghirdetett rendezvényén ezrek hangoltak a délutáni esőzések ellenére is. Kora este aztán telt ház előtt fogadtuk a jászságiakat, Laczkó Zsolt hajrágóljával 1-0-ra nyertünk.

A következő fordulóban Szolnokra látogattunk, ahol 5-2-re győztünk. Ami ennél is emlékezetesebb, az az, hogy jelenlétével újra több ezer Fradi-drukker demonstrálta: a Ferencvárost nem lehet elnyomni! Kezdetben hasonló lendülettel vettük az akadályokat, szépszámú közönség előtt fölényes győzelmeket arattunk, ám az őszi szezon végére be-becsúszott négy iksz is, egy ráadásul a kitartó riválisnak bizonyuló Nyíregyháza Spartacus ellen az Üllői úton.

Novemberben ennek ellenére is két ponttal vezettük a bajnokságot (az akkori kiírás értelmében csak a bajnok jutott fel), decemberben pedig újra reménykedhettünk, miután a Fővárosi Ítélőtábla azt a határozatot hozta, hogy jogtalan volt a kizárásunk. A szövetség fellebbezése után a Legfelsőbb Bíróság is helybenhagyta a döntést, mindez mégsem jelentette azt, hogy a tavaszt már a helyünkön, az élvonalban kezdhetjük.

 

A másodosztályban ragadtunk

A tavaszi idényben újfent felerősödtek a Fradi anyagi nehézségeiről szóló hangok, a pályán pedig fájdalmas kudarcok következtek: a Magyar Kupa negyeddöntőjében éppen a Vasassal szemben maradtunk alul (a 0-2-es hazai eredmény után hiába nyertünk idegenben 3-2-re), Kecskeméten elszenvedtük első NB II-es vereségünket, emellett sok döntetlent játszottunk. Ennek a vége az lett, hogy az utolsó fordulóra már nem is a saját kezünkben volt a sorsunk, s mivel riválisunk nem hibázott, lemaradtunk a bajnoki címről - négy ponttal elmaradtunk a Nyíregyháza mögött, így a másodosztályban ragadtunk.

- Nagyon szerettünk volna azonnal visszajutni az NB I-be, de sajnos nem sikerült. Mint mindig, az NB II-ben is mindenki a Fradit szerette volna legyőzni, ezért a legtöbb meccs nagyon nehéz volt, ráadásul a körülmények sem javultak - emlékezett Lipcsei.

Következhetett a második másodosztályú szezon, amely alighanem az FTC futballtörténelmének egyik legszomorúbb epizódja.

Noha a kitartó vezéregyéniségek (Lipcsei, Dragóner, Balog Zoltán) mellé visszatértek olyan korábbi kedvencek is, mint Mátyus János, Vincze Ottó majd később Lisztes Krisztián, kár szépíteni, beleszürkültünk a mezőnybe (szó szerint, gyakran ugyanis szürke szerelésben léptünk pályára. Fiatalabb szurkolóink elhihetik: az akkor látott szürke trikó egészen másként hatott, mint a 2019 őszén az Európa-liga szereplés idején megjelent harmadik számú mezünk). Az immáron a 2001-es élvonalbeli bajnokcsapatot is felkészítő Csank János által irányított együttes sorra hullajtotta el a pontokat, 2007. október 13-án pedig történelmi mélységbe zuhant, amikor NB II-es bajnoki mérkőzésen megalázó, 4-0-s vereséget szenvedett Kecskeméten. 

A téli szünetre felhalmozott hátrányt tavasszal sem sikerült eltüntetni, a feljutó kecskeméti csapat mögött 13 ponttal lemaradva bajnoki bronzérmesként végeztünk. Kezdett elfogyni a cérna a kitartó szurkolótábornál is, a kecskemétiek elleni tavaszi vereséget követően sokan berohantak a pályára, az öltözőben pedig volt, hogy pofozkodásig fajult egy vita.

 

Részsikerek a pályán kívül

Emlékeznek még a kizárásunk előtt bohózatba illő módon működő MLSZ licencadó bizottságára? Bár a hetek nevét sokáig homály fedte, a kor közvéleményét nem hagyta nyugodni kilétük. Az FTC Pártolók Egyesülete végül 2008 novemberében a bíróságon elérte, hogy az MLSZ kiadja a névsort: Bárányos László, Horváth József, dr. Laczkó János, dr. Pálfay Szilárd, dr. Pere József, Riklik Anett és Szendrő Dénes voltak azok, akik meghozták a jogtalan döntést.

Persze, mindez nem hozott változást az ügy egészére nézve, a Ferencváros harmadszor is az NB II Keleti csoportjában kezdte a futballszezont. A korábbiakhoz képest egy kicsivel jobb helyzetből, 2008 februárjában ugyanis Kevin McCabe személyében új többségi tulajdonosa lett az FTC Labdarúgó Zrt-nek, a nagy terveket szövögető befektető pedig a 2008/2009-es kiírásra a korábbiaknál stabilabb működést hozott.

 

Harmadszorra sikerült, „Erős Pista” jött és 39 gólt lőtt!

Kevin McCabe érdekeltségébe tartozott a patinás angol egyesület, a Sheffield United is, a cégbirodalom kapcsolatainak köszönhetően pedig több idegenlégióssal a fedélzeten kezdtük az új szezont. A legnagyobb erősítésnek mégis egy magyar, az akkor a harmincas évei elején járó Ferenczi István tűnt, aki McCabe hívó szavára a Barnsley FC-t hátrahagyva sietett a Ferencváros segítségére.

- Mivel Barnsley földrajzilag nagyon közel van Sheffieldhez, felvetődött, hogy találkozzunk. Amikor leültünk beszélgetni Kevin McCabe úrral, nagyon szimpatikus volt, amit felvázolt, tetszettek az elképzelései, ezért visszatértem Magyarországra - kezdte a FradiMédiának nyilatkozó Ferenczi István, aki azelőtt hazánkban a Győr, a ZTE, az MTK, a Vasas és a DVSC csapataiban is futballozott.

Az új seprű jól sepert: Ferenczi az első három fordulóban nyolc gólt szerzett, később pedig további 31-et, oroszlánrészt vállalva abból, hogy 2009 tavaszára már nem volt kérdés: a nyáron visszatér az élvonalba a Fradi. Mindez hetekkel a befejezés előtt hivatalossá vált. A 24 meccsen pályára lépő, a szurkolók által csak „Erős Pistaként” dalba foglalt csatár az idény során négyszer is négy gólt lőtt egy meccsen.

- Mielőtt megérkeztem, a Fradi két éve nem tudta megnyerni az NB II Keleti csoportját, ezért részemről is nagy várakozás előzte meg a másodosztályú szereplést. Végül azonban viszonylag simán vettük az akadályokat - folytatta Ferenczi. - A 24 meccsen szerzett 39 gól máig jól mutat, utólag viszont sajnálom, hogy a folytatás nem teljesen úgy alakult, ahogy azt annak idején megbeszéltük McCabe úrral.

- Ferenczi István az angol-éra kezdetén csatlakozott a Ferencvároshoz, akkor hosszú idő után végre rendezett körülmények között tudott működni a klub. Ez a teljesítményünkön is meglátszott, Pista támadóként aktív szerepet vállalt a feljutásból - elevenítette fel a történteket az akkori csapattárs, a kétszeres magyar bajnok és 28-szoros válogatott Dragóner Attila. - Sok szabadrúgás-variáció kifejezetten rá és a jól fejelő játékosokra lett kitalálva. Jól fejelt, a büntetőrúgásoknál is nagyon magabiztos volt, mint ahogy a kapu előtti szituációkban is. Emellett minden edzésen és mérkőzésen maximálisan odatette magát, a fiatalabb játékosokkal is hamar megtalálta a közös hangot. Noha nem született fradista volt, hamar átérezte, hogy milyen teljesítményt várnak el tőle.

A szakmában régi motorosnak számító Csank János 2012 és 2013 között Gyirmóton dolgozott együtt Ferenczi Istvánnal.

- Jól emlékszem arra a szezonra, amikor Ferenczi gólkirály lett a Fradival, a 39 találat akkor is kiemelkedő teljesítmény, ha az NB II-ben érte el - jelentette ki a tréner. - Válogatott játékos volt, Angliából igazolt a Ferencvárosba, tehát valamilyen szinten azért várható volt, hogy kiemelkedik majd a mezőnyből. Nagyon gólérzékeny futballista. Ameddig nem volt a játékosom, nem gondoltam volna, hogy ennyire profi, ám miután dolgoztunk együtt, megértettem, hogy miért is tudott annyi gólt szerezni. Kifogástalan a hozzáállása, megvan benne az erő, az egó és rengeteget tud futni. Nagyon sokat dolgozott azért, hogy sikeres legyen.

Ferenczi István egy keserédes időszak ferencvárosi gólkirálya volt, egy olyan korszak gólvágója, amikor az utóbbi évek hazai és nemzetközi sikereiről legfeljebb álmodozhattak a fradisták. Noha a sportban különösen igaz, hogy a „Mi lett volna, ha…” kezdetű mondatoknak nincs értelme, mégis érdemes feltenni magunkban a kérdést: vajon a 2006-ban 28-szoros magyar bajnokként a második ligába taszított Ferencváros akkor is „csak” 2019-ben szerzi meg a klubtörténet 30. bajnoki címét, ha az illetékesek 2006-ban törvényesen járnak el?

Fotók: Fradi Múzeum, tempofradi.hu

AZ FTC GÓLKIRÁLYAI

1. rész: Pokorny József

2. rész: Schlosser Imre

3. rész: Takács II József

4. rész: Toldi Géza

5. rész: Sárosi György

6. rész: Deák Ferenc

7. rész: Friedmanszky Zoltán

8. rész: Albert Flórián

9. rész: Nyilasi Tibor

10. rész: Dzurják József

11. rész: Igor Nichenko

12. rész: Böde Dániel

13. rész: Davide Lanzafame

Cikkajánló

A Fradi gólkirályai - XIII. rész

Sorozatunk 13. részében legutóbbi gólkirályunkat, Davide Lanzafamét mutatjuk be önöknek.

A Fradi gólkirályai - XII. rész

Folytatjuk sorozatunkat, a mai részben Böde Dániel fradista pályafutását elevenítjük fel!

A Fradi gólkirályai - XI. rész

Folytatjuk az FTC gólkirályait bemutató sorozatunkat, a mai részben Igor Nichenko pályafutását mutatjuk be!

A Fradi gólkirályai – X. rész

A Fradi gólkirályait bemutató sorozatunkban ezúttal Dzurják József fordulatos életét mutatjuk be.

A Fradi gólkirályai - IX. rész

A Fradi gólkirályait felelevenítő sorozatunkban ezúttal Nyilasi Tibor páratlan pályafutását mutatjuk be.

A Fradi gólkirályai - VIII. rész

Sorozatunk mai részében az egyetlen magyar aranylabdást, a háromszoros gólkirály Albert Flóriánt mutatjuk be.

A Fradi gólkirályai - VII. rész

Folytatjuk az FTC gólkirályait bemutató sorozatunkat, ma Friedmanszky Zoltán életét mutatjuk be!

A Fradi gólkirályai - VI. rész

Folytatjuk az FTC gólkirályait bemutató sorozatunkat, a hatodik részben Deák Ferenc pályafutását mutatjuk be!

A Fradi gólkirályai - V. rész

Folytatjuk az FTC gólkirályait bemutató sorozatunkat, az ötödik részben Sárosi György életét ismerhetik meg.

A Fradi gólkirályai – IV. rész

A Fradi gólkirályait bemutató sorozatunkban ezúttal Toldi Géza emlékezetes pályafutását mutatjuk be.

A Fradi gólkirályai – III. rész

A Fradi gólkirályait felelevenítő sorozatunkban ezúttal Takács II József ragyogó pályafutását mutatjuk be.

A Fradi gólkirályai – II. rész

A Fradi gólkirályait bemutató sorozatunkban ezúttal Schlosser Imre páratlan pályafutásáról írunk.

A Fradi gólkirályai - I. rész

Indul az FTC gólkirályait bemutató sorozatunk, az első részben Pokorny Józsefet ismerhetik meg.

close
Facebook Youtube Instagram Viber Linkedin
close
Fradi most
Fradi most