2021. november 26.
Sportszülői mentorprogram, 11. rész – Csigi Eszter
Szorongás, lámpaláz, stressz-protokoll a sportban.

Mindenki életében előfordult már olyan helyzet, hogy megbénította a lámpaláz és akár kudarchoz vezette a teljesítményét. A legjobb előadóművészek és sportolók is küzdenek/küzdöttek ezzel a problémával. Alábbi cikkünkben erről a jelenségről lesz szó, illetve arról, hogyan is tudunk ez ellen küzdeni.

Lámpaláz a sportban 

A lámpaláz, tudományos nevén teljesítményszorongás a legtöbb sportoló életében jelen van, azonban az a kérdés felmerülhet bennünk, hogy ez a fajta stressz az egyik játékos teljesítményét miért fokozza, másik játékosét pedig gátolja. Számos oka lehet egy sportoló szorongásának, például: a kudarc lehetősége, a kontroll elvesztése, a téthelyzet fontossága, a felkészültség érzet valós vagy vélt hiánya stb. 

Egyes pszichológusok szerint a szorongásra szükség van a sportban, ugyanis ez jelzi számunkra, hogy valami jelentős dologra készülünk, viszont az nagyon fontos, hogy ezt tudjuk irányítani, és fel tudjuk használni a motiváltságunk növelésében. Sokszor összekeverik a félelem és a szorongás fogalmát, a félelem egy konkrét tárgyhoz vagy eseményhez köthető, azonban a szorongás sokkal bizonytalanabb, a szorongás úgy is értelmezhető, mint tárgy nélküli félelem.

Fontos különbséget tenni az izgalom és a szorongás között is. A szorongás mindig valami negatív érzelemmel párosul, míg az izgalom lehet kellemes is. A sportoló a verseny előtt/alatt elérhet egy olyan izgalmi állapotot, ami inkább motiválja és segíti, minthogy gátolná. A sportolóknak tehát nagyon fontos lenne megtanítani azt, hogy nem egy nyugalmi állapot megteremtése a cél a versenyek előtt, hanem egy olyan fokú érzelmi állapot, ami pozitív hatással van a teljesítményre.

Meg lehet különböztetni szomatikus (testi) és kognitív szorongást. (Negatív gondolatok formájában megjelenő szorongás).

A szomatikus szorongásnak vannak felismerhető jelei: izzadás, émelygés, rossz közérzet, fejfájás, gyakori vizelési inger stb. 

A kognitív szorongásnak is lehetnek jelei, például: negatív belső beszéd („Nehogy megint elrontsam azt a helyzetet”). A szomatikus szorongás nem minden esetben csökkenti a teljesítményt, csak ha a tünetek nagyon felerősödnek, ezzel a szemben a kognitív szorongás a legtöbb esetben negatív hatással van a teljesítményre. A szomatikus (testi) szorongásnál fontos a kontroll, vagyis, amíg kontroll alatt tartjuk a szorongást, addig teljesítménynövelő hatása van, ez azonban összefügg az önbizalom mértékével. 

A szorongás oldására azonban már számos technika létezik. Fontos, hogy versenyek előtt ne csak fizikálisan, hanem mentálisan is felkészültek legyünk az előttünk álló megpróbáltatásokra.

Egyes helyzetek, szituációk megoldásának vizualizálása, elképzelése a mérkőzések előtt segíthet a későbbi, valós helyzetek megoldásában. 

A testi jellegű szorongások esetében segíthet bizonyos relaxációs módszerek elsajátítása: légzéstechnikák, autogén tréningek, progresszív relaxáció, zenehallgatás stb.

Mikor kognitív tüneteket észlelünk, negatív gondolatok jelennek meg a fejünkben, akkor tegyünk fel magunknak pár kérdést, amivel csökkenteni tudjuk a szorongást: Mitől is tartunk igazán a mérkőzésen? Mi a célom és hogyan tudom azt elérni? Milyen erősségeim és képességeim vannak, amiben bízhatok?

Összegzésképpen elmondható, hogy a szorongás minden sportoló életében jelen van, azonban az fontos, hogy azt hogyan tudjuk kezelni és a saját javunkra fordítani.

Forrás: Dávid, O., Szilvia, B., Edina, P., Róbert, K. Labdarúgói karriert befolyásoló tényezők, avagy a teljesítményszorongás vizsgálata labdarúgó akadémisták körében.

Krisztina, G. N. K. (2013). Fejben dől el: Sportpszichológia mindenkinek. Noran Libro Kiadó.

Az első részben Lázár Pál, az Elit Program csoportvezetője foglalta össze, hogy mi is valójában ez a program, és azon belül a sportszülői mentorprogramunk. A második részben Halas Eszter női akadémiánk sport-specifikus dietetikai szakember sorait olvashattuk a sporttáplálkozás fontosságáról. Ezután a mentális felkészítés fontosságát emeltük ki Csigi Eszter és Hajdú Anna segítségével, majd Rózant János, az akadémia egyéni labdarúgó képzőjének írását ismertettük. Az ötödik témánk az erőnléti edzésekről szólt, ezt Göblyös Dávid mutatta be nekünk, majd Jákri Orsolya masszőr osztotta meg velünk gondolatait. A 7. részben a meccsnapi táplálkozási stratégiáról írt Halas Eszter. Nyolcadik témánkat Szabó András, az akadémia élettani csoportvezetője mutatta be. A sorozat 9. részében Rózant János írását ismertettük a tanítás lélektanáról, majd a rögzült és a fejlődési szemléletmódot mutattuk be az olvasóknak, szülőknek, sportolóknak, mert véleményünk szerint ennek tudatában javítható és progresszívan fejleszthető a teljesítmény.

Cikkajánló

Sportszülői Mentorprogram 10. rész – Csigi Eszter

„A fejlődési szemléletű emberek folyamatosan keresik a kihívásokat az életükben.”

Sportszülői Mentorprogram, 9. rész – Rózant János

A tanítás lélektanáról Rózant János egyéni képzőnk gondolatai.

Sportszülői mentorprogram, 8. rész – Szabó András

Az FTC leány labdarúgó akadémia sporttudományos szempontból.

Sportszülői mentorprogram, 7. rész – Halas Eszter

Mérkőzésnapi táplálkozási stratégia akadémiai szakemberünk szemével.

Sportszülői Mentorprogram 6. rész – Jákri Orsolya

„Masszőrként a teljesítményfokozás és a sérülések kockázatának a csökkentése a célom.”

Sportszülői Mentorprogram 5. rész – Göblyös Dávid

„Akadémiánkon a cél, hogy minél több utánpótláskorú játékost tudjunk a profi labdarúgásba beintegrálni.”

Sportszülői Mentorprogram 4. rész – Rózant János

Sorozatunk következő részében a női akadémia labdarúgó egyéni képzőjének a gondolatait olvashatják.

Sportszülői Mentorprogram 3. rész – Csigi Eszter

A sportpszichológia nagy segítség az egyén és a csapat sikerességében is.

Sportszülői Mentorprogram 1. rész - Lázár Pál

Lázár Pál, a női akadémiai Elit Program vezetőjének gondolatai a program tematikájáról.

close
Facebook Youtube Instagram TikTok
Viber Spotify Linkedin
close
Fradi most
Fradi most